| Chapter 31 |
1 | Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.
|
2 | Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
|
3 | Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erõs kõszálam, erõdített házam, hogy megtarts engem.
|
4 | Mert kõsziklám és védõváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
|
5 | Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erõsségem.
|
6 | Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hûséges Isten.
|
7 | Gyûlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
|
8 | Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet;
|
9 | És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, [sõt] tágas térre állatod lábaimat.
|
10 | Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
|
11 | Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban [múlnak] éveim; bûnöm miatt roskadoz erõm, és kiasznak csontjaim.
|
12 | Temérdek üldözõm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerõseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tõlem.
|
13 | Töröltettem, akár a halott, az emlékezetbõl; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
|
14 | Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelõl, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
|
15 | De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
|
16 | Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezébõl és üldözõimtõl.
|
17 | Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
|
18 | Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.
|
19 | A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerõen szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
|
20 | Mily bõséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félõknek, [és] megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai elõtt.
|
21 | Elrejted õket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elõl; sátorban õrzöd õket a perpatvarkodó nyelvektõl.
|
22 | Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerõsített városon!
|
23 | Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elõl; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
|
24 | Szeressétek az Urat mind ti õ kedveltjei; a híveket megõrzi az Úr és bõven megfizet a kevélyen cselekvõknek!
|
25 | Legyetek erõsek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!
|